GYIK

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer lényege, hogy a kötelezetteknek olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználóknál igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. A Hivatal a leggyakoribb, sztenderdizálható, energiahatékonyságot javító intézkedésekre az elszámolást és a keletkező energiamegtakarítás megállapítását megkönnyítendő jegyzéket dolgozott ki. A jegyzék a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet 1. mellékleteként jelent meg. A jegyzékben szereplő intézkedések mellett a kötelezetteknek lehetősége van egyedi energiamegtakarítást eredményező intézkedések elszámolására is, amely esetekben az energiamegtakarítást energetikai audittal kell megállapítani. Az energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni vagy más kötelezettek számára átruházni kívánt energiamegtakarításokat (függetlenül attól, hogy a mértéke az intézkedési jegyzék vagy egyedi energetikai audit alapján került megállapításra) a Hivatal által névjegyzékbe vett energetikai auditáló szervezettel kell hitelesíttetni. Hitelesítés nélküli energiamegtakarítás a Hivatalhoz nem jelenthető be és a Hivatal részéről nem számolható el energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként. (A hitelesítésre jogosult energetikai auditáló szervezetek – elérhetőséget is tartalmazó – névjegyzéke a Hivatal energiahatékonysággal foglalkozó honlapján érhető el (https://www.enhat.mekh.hu/audit) a "Névjegyzékek" menüpont alatt.)

A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettségét akár saját tevékenységi körében, akár tevékenységi körén kívül eső más szektorban végrehajtott energiahatékonysági beruházással vagy energiahatékonyság-javító intézkedéssel, valamint más kötelezett felek, kötelezett félnek nem minősülő energiahatékonysági szolgáltatók vagy egyéb harmadik személyek által megvalósított hitelesített energiamegtakarítással is teljesítheti. Más személy által megvalósított energiahatékonyság-javító intézkedés esetében a kötelezett fél a hitelesített energiamegtakarításhoz átruházás (kétoldalú megállapodás keretében, vagy szervezett piacon) útján juthat.

A hitelesítési tevékenységet a kötelezett fél nem végezhet. 2024. január 1-től a kötelezett féllel egy vállalkozáscsoportba tartozó auditáló szervezet elláthat hitelesítési tevékenységet.

A hitelesítő szervezet első jogosulti szerepére vonatkozóan a 2024. január 1. napjától hatályos szabályok annyi megszorítást tartalmaznak, hogy a hitelesítő szervezet nem válhat a saját maga által hitelesített energiamegtakarítás első jogosultjává, kivéve, ha a Hivatal ellenőrzése eredményeként az energiamegtakarítás pótlására kötelezi.

A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarításokat a tárgyévet követő március 31-ig gyűjtheti az EKR Adatgyűjtő Rendszerben a 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendeletben megállapított módon és adattartalommal. A kötelezett felek EKR számlájára hitelesített megtakarítás a hitelesítő szervezet általi bejegyzés, vagy a HEM jogosultja által történő átruházás révén kerülhet. A hitelesített megtakarítások bejegyzésével, átruházásával és elszámolásával kapcsolatban a https://ekr.mekh.hu/help linken elérhető HEM modul útmutató tartalmaz részletes leírást.

Ha a kötelezett fél a számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, akkor a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozhat, hogy kötelezettségét részben vagy egészben energiahatékonysági járulék (50 000,- Ft/GJ) megfizetésével teljesíti-e, vagy a tárgyévet követő két évben megállapított kötelezettsége túlteljesítéséből fogja azt teljesíteni 50%-os ill. 75%-os csökkentés figyelembevételével.

Ha a kötelezett fél a fenti határidőn belül a hiányzó kötelezettség tekintetében nem nyilatkozik, vagy a járulék megfizetésére határidőn belül nem, vagy csak részben kerül sor, az a kötelezett fél nemteljesítésének minősül.

A kötelezettségi év lezárásakor a kötelezett számláján található hitelesített energiamegtakarítások a kötelezett számára lehető legkedvezőbb módon kerültek elszámolásra:

1. Korábbi évekről áthozott, nem kereskedhető megtakarítások

2. Adott évben lejárt megtakarítások

2.1 az 1 éves élettartamú

2.2 az adott évben lejárt 2 éves élettartamú

2.3 az adott évben lejárt legalább 3 éves élettartamú

3. Egy évig még érvényes 2 éves élettartamú megtakarítások

4. Legalább 3 éves élettartamú és legalább egy évig még érvényes megtakarítások (a hátralevő

élettartamuk szerinti növekvő sorrendben)

A fenti sorrend minden pontján belül (ahol értelmezhető):

1. adott évben egyszeres szorzóval elszámolható

2. adott évben másfélszeres szorzóval elszámolható

Egyszerűsítve: Hátralevő élettartam szerint növekvő, ezen belül élettartam szerint növekvő sorrend, ezen belül egyszeresen elszámolható - másfélszeresen elszámolható sorrend.

A 2023. év évzárásakor az elszámolás fő rendező elve, hogy először a másfélszeres szorzóval jutalmazott HEM-ek kerüljenek elszámolásra. Ennek értelmében az elszámolás az alábbi sorrendben történik:

• másfélszeres szorzóval elszámolható megtakarítások (éven túli) élettartam szerint növekvő sorrendben,
• 1 és 2 éves élettartamú megtakarítások élettartam szerint növekvő sorrendben (azonos élettartamúak közül először éven belüli, aztán éven túli),
• egyszeresen elszámolható (éven belüli), legalább 3 éves élettartamú megtakarítások élettartam szerint növekvő sorrendben.

Minden esetben, amikor a sorrendiség a fentiek alapján nem eldönthető, először a kisebb GJ értékű HEM kerül elszámolásra. Értékegyezőség esetén a HEM azonosítója szerinti növekvő sorrendben történik az elszámolás.

Az EKR bevezetésének célja, hogy széles körben alkalmazott tényleges energiamegtakarítási intézkedések megvalósításával teljesíthetőek legyenek az energiahatékonysági irányelv 7. cikkében a 2021-2030. közötti kötelezettségi időszakra meghatározott kumulált célkitűzések. Ezen időszakon belül van lehetőség a tárgyéven kívül is elszámolni megtakarítást.

Az adott évre bejelentett energiamegtakarítás tárgyévi kötelezettség feletti része a két megelőző évre visszamenőleg is elszámolható elért megtakarításként, de csökkentett értékkel. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan 50%-os, a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan 25%-os mértékben vehető figyelembe a megtakarítás.

A kötelezettséget előre is lehet teljesíteni, előnyös feltételekkel. Az adott évben teljesített többlet energiamegtakarítást a következő évre vonatkozóan 1,5-szeres szorzóval lehet elszámolni (amennyiben a megtakarítás hitelesített időtartama legalább 3 év, 2025-től legalább 5 év). A középületekre, vagy lakóépületekre vonatkozó, 2024. január 1-jén, valamint azt követően megkezdett és 2024-ben be is fejezett projektekből keletkező 2024. évi túlteljesítés első alkalommal a 2025. évi EKR kötelezettségek teljesítése során kétszeresen kerülhet elszámolásra. A kétszeres elszámolás technikai előfeltétele a bejegyző űrlapon a lakóépületre, vagy középületre vonatkozó nyilatkozat megtétele. További feltétel, hogy az energiamegtakarítás élettartamának 2030-ra is ki kell terjednie.

Azon 2026. január 1-től megkezdett intézkedésekből származó megtakarítások esetében, amelyeknél az intézkedés élettartama nem terjed ki a 2030. évre, a Hivatal a megtakarításokat a második kötelezettségi időszak végéhez arányosítva, csökkentett értékkel veszi figyelembe a megtakarítási kötelezettség teljesítésénél. Ezen arányos csökkentést a HEM nyilvántartásban megjelenő megtakarítási érték már tartalmazni fogja.

Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét a következő két év egyikében fogja teljesíteni (figyelembe véve az említett vonatkozó csökkentést), vagy pedig dönthet úgy, hogy megtakarítási kötelezettségét – részben vagy egészben – kiváltja energiahatékonysági járulék megfizetésével. Ennek mértéke minden nem teljesített 1 GJ/év után 50 000 Ft. Az energiahatékonysági járulékból származó bevételeket elsődlegesen a támogatandó háztartások vagy közintézményi épületek energiahatékonyságát javító alternatív szakpolitikai intézkedések finanszírozására kell felhasználni.

Ha a bejelentett energiamegtakarítások a kötelezett adott évi kötelezettségéhez képest többletet mutatnak, akkor a többlet a következő évek kötelezettségének teljesítésére három év alatti élettartamú megtakarítás esetén egyszeres, legalább hároméves, 2025-től legalább ötéves élettartamú megtakarítás esetén másfélszeres szorzóval válik elszámolhatóvá.

A középületekre, vagy lakóépületekre vonatkozó, 2024. január 1-jén, valamint azt követően megkezdett és 2024-ben be is fejezett projektekből keletkező 2024. évi túlteljesítés első alkalommal a 2025. évi EKR kötelezettségek teljesítése során kétszeresen kerülhet elszámolásra. A kétszeres elszámolás technikai előfeltétele a bejegyző űrlapon a lakóépületre, vagy középületre vonatkozó nyilatkozat megtétele. További feltétel, hogy az energiamegtakarítás élettartamának 2030-ra is ki kell terjednie.

Ha a bejelentett energiamegtakarítások a kötelezett

- 2021-2023. évi kötelezettségéhez képest többletet mutatnak, akkor három év alatti élettartamú,

- 2024. évi és azt követő évek kötelezettségéhez képest többletet mutatnak, akkor öt év alatti élettartamú

megtakarítás esetén a többlet a következő évek kötelezettségének teljesítésére egyszeres szorzóval válik elszámolhatóvá.

Példa számítás:

2021-re 7,5 GJ a kötelezettség

2022-re 15 GJ a kötelezettség

2023-ra 45 GJ a kötelezettség

2024-re 75 GJ a kötelezettség

2021-re bejelentésre kerül egy 100 GJ mértékű, 1 éves élettartamú megtakarítás

ezzel

2021-re teljesül a 7,5 GJ mértékű kötelezettség (marad 92,5 GJ megtakarítás)

2022-re teljesül a 15 GJ mértékű kötelezettség (marad 77,5 GJ)

2023-ra teljesül a 45 GJ mértékű kötelezettség (marad 32,5 GJ)

2024-re teljesül a 32,5 GJ mértékű kötelezettség, hiányzik 42,5 GJ

Ha a bejelentett energiamegtakarítások a kötelezett

- 2021-2023. évi kötelezettségéhez képest többletet mutatnak, akkor legalább hároméves élettartamú,

- 2024. évi és azt követő évek kötelezettségéhez képest többletet mutatnak, akkor legalább ötéves élettartamú

megtakarítás esetén a többlet a következő évek kötelezettségének teljesítésére másfélszeres szorzóval válik elszámolhatóvá. Három- és négyéves élettartamú megtakarítás utoljára a 2024. évi kötelezettség teljesítésére számolható el másfélszeresen.

Példa számítás:

2021-re 7,5 GJ a kötelezettség

2022-re 15 GJ a kötelezettség

2023-ra 45 GJ a kötelezettség

2024-re 75 GJ a kötelezettség

2025-re 75 GJ a kötelezettség

2021-re bejelentésre kerül egy 100 GJ mértékű, 5 éves élettartamú megtakarítás

ezzel

2021-re teljesül a 7,5 GJ mértékű kötelezettség (marad 92,5 GJ megtakarítás)

2022-re teljesül a 15 GJ mértékű kötelezettség, de ehhez csak 10 GJ kerül felhasználásra a másfélszeres szabály miatt (marad 82,5 GJ)

2023-ra teljesül a 45 GJ mértékű kötelezettség, de ehhez csak 30 GJ kerül felhasználásra a továbbgörgetett másfélszeres szabály miatt (marad 52,5 GJ)

2024-re teljesül a 75 GJ mértékű kötelezettség, de ehhez csak 50 GJ kerül felhasználásra a továbbgörgetett másfélszeres szabály miatt (marad 2,5 GJ)

2025-re teljesül 3,75 GJ mértékű kötelezettség, hiányzik 71,15 GJ

A középületekre, vagy lakóépületekre vonatkozó, 2024. január 1-jén, valamint azt követően megkezdett és 2024-ben be is fejezett projektekből keletkező 2024. évi túlteljesítés első alkalommal a 2025. évi EKR kötelezettségek teljesítése során kétszeresen kerülhet elszámolásra. A kétszeres elszámolás technikai előfeltétele a bejegyző űrlapon a lakóépületre, vagy középületre vonatkozó nyilatkozat megtétele. További feltétel, hogy az energiamegtakarítás élettartamának 2030-ra is ki kell terjednie.

Az energiahatékonyságról szóló törvény alapján végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérni a végső felhasználók körében, vagyis intézkedés vagy beruházás eredményeként, az energia hatékonyabb felhasználása révén a végsőenergia-igényt kell csökkenteni a végső felhasználók körében. A végsőenergia-fogyasztás fogalmába nem tartozik bele az energiaátalakítási és energetikai ágazat számára szolgáltatott energia (Ehat. tv. 1. § 32. pont).

Annak megítéléséhez, hogy egy adott energiafogyasztás végsőenergia-fogyasztásnak minősül-e, minden esetben meg kell vizsgálni az energiastatisztikáról szóló 1099/2008/EK rendelet "A. melléklete" szerinti besorolásokat, pl.: "2.6. Végsőenergia-fogyasztás (a végfelhasználás meghatározása)". Amennyiben egy adott energiafogyasztás végfelhasználásnak minősül, akkor e fogyasztás csökkentése az EKR-ben elszámolható.

A hitelesítő szervezet több energiahatékonyság-javító intézkedésből vagy beruházásból származó energiamegtakarítást egy energetikai auditba foglalhat, vagy azokról egy hitelesítési dokumentumot állíthat ki (azaz tömbösíthet), ha az intézkedések/beruházások vonatkozásában megállapított energiamegtakarítás mértékét befolyásoló összes feltétel azonos, különös tekintettel az alábbiakra:

• azonos az intézkedés típusa;
• azonos az élettartam;
• azonos a felmerülő korai csere időszaka;
• azonos az éves avulási érték;
• azonos a befejezési év;
• azonos az igénybe vett alternatív szakpolitikai támogatás.

A https://ekr.mekh.hu/ adatgyűjtő felületen történő adatszolgáltatás során a tömbösítéssel érintett valamennyi projektre vonatkozó adat feltüntetése szükséges. 

Az energiamegtakarítási kötelezettség számítása során a kötelezettség alá vont energiamennyiségbe a számítás alapjául szolgáló évben a kötelezett fél által értékesített közlekedési célú üzemanyag értékesítése számít bele. Közlekedési célú üzemanyagnak minősül az Ehat. tv. definíciója értelmében a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény szerinti üzemanyag, a repülőgép-üzemanyag kivételével.

A kötelezetti minőség meghatározásakor az Ehat. tv. az üzemanyag-értékesítés vevőköre szempontjából nem tartalmaz eltérő szabályozást, vagyis a mezőgazdasági célból történő értékesítés is végső felhasználási célú értékesítésnek minősül az energiamegtakarítási kötelezettség megállapítása tekintetében. A mezőgazdasági, vagyis szintén végfelhasználási célú üzemanyag-értékesítés után az EKR kötelezettség alól a Hivatalnak mint végrehajtó hatóságnak nincs felhatalmazása mentesíteni a kötelezettet.

Igen, elszámolható, amennyiben ténylegesen végsőenergiában kimutatható megtakarításról van szó. A kiinduló állapot és az intézkedést követő állapot közötti energiamegtakarítást ezeknél az eseteknél is ki kell mutatni és igazolni kell. Figyelembe kell venni az Ehat. vhr. 7. mellékletében megállapított egyéb kritériumokat, pl. addicionalitás elve, jogszabályokban vagy uniós jogi aktusokban meghatározott követelményszinteket meghaladó megtakarítás.

Az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése során van lehetőség a kisléptékű, fogyasztásközeli megújulóenergia-technológiák épületekbe való beépítésének vagy épületekre való felszerelésének figyelembevételére, feltéve, hogy ellenőrizhető, mérhető vagy becsülhető energiamegtakarítást eredményeznek. Erre a bizottsági ajánlás X. függeléke ad pontos, számítási példákkal alátámasztott útmutatást, továbbá a sztenderd elszámolásra az EKR-katalógus tartalmaz ismertetést. A fotovoltaikus villamosenergia termelés nem számolható el energiamegtakarításként, mivel az energia fogyasztás nem csökken, csak más forrásból származó energiából kerül kielégítésre, ami nem eredményez hatékonyságnövelésből származó végsőenergia-megtakarítást.

A sztenderd energiahatékonysági intézkedés jegyzék (EKR-katalógus) célja, hogy energetikai audit nélkül, egyszerűsített számítással lehessen az elért energiamegtakarítás nagyságát meghatározni. A katalógus a 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet mellékleteként kerül kiadásra és a hatályos magyarországi és európai uniós rendeletekben és ajánlásban lévő számítási szabályokat, minimum követelményeket dolgozza fel. A katalógust a Hivatal az Energiaügyi Minisztériummal előzetesen egyeztetve évente felülvizsgálja, szükség szerint módosítja, kiegészíti. Az energiamegtakarítás megállapítására az egyéni fellépés kezdetekor és befejezésekor hatályos jegyzék szerinti számítási módszer is alkalmazható.

Az első jogosult személye tekintetében elsősorban a beruházásban résztvevő felek megállapodása az irányadó. 2023. június 24-ét követően megkezdett egyéni fellépések esetén kötelezővé vált az egyéni fellépés megkezdése előtt a végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy között írásbeli megállapodás megkötése, amelyben meg kell jelölni az energiamegtakarítás első jogosultját. Nem kötelező e megállapodás megkötése szemléletformálási intézkedés esetén, azonban amennyiben ismert a végső felhasználó személye, a későbbi jogviták megelőzése érdekében javasolt a megállapodás megkötése. Nem kötelező továbbá e megállapodás megkötése, ha a kötelezett saját eszközein, vagy saját tevékenységét érintően hajt végre egyéni fellépést és kizárólag maga válik az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás első jogosultjává (Ehat. 15/B. § (4)-(6) bek.).

Megállapodás hiánya esetére 2022. július 1-től áll fenn a törvényi vélelem, amely szerint a megtakarítás első jogosultja az addicionális hozzájárulást kifejtő személy. 2022. július 1-ig azonban a bizonytalan kimenetelű jogviták elkerülése érdekében, minden esetben kifejezetten javasolt volt a megállapodás az addicionális hozzájárulás nyújtásáról és annak ellentételezéséről.

A hitelesítő szervezeteknek kiemelt felelőssége van abban, hogy az EKR-ben elszámolható megtakarításnak, mint vagyoni értékű jognak a valódi jogosultja számára adják ki a hitelesítést. E tevékenységüket segíti a törvényi előírás, miszerint a 2023. június 24-ét követően megkezdett egyéni fellépések esetén a fenti megállapodás hiányában – a fenti két kivétellel – az energiamegtakarítás nem hitelesíthető.

A nem hitelesített, valamint az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére elszámolt energiamegtakarítás átruházása, továbbá az energiamegtakarítás nem kötelezett félnek minősülő vevő részére történő átruházása – a hitelesítő szervezeti pótlás esetének kivételével – semmis (Ehat. 15/B. § (3) bek.). 

A rendszer megfelelő működéséhez szükséges, hogy a kötelezetteken és a végső felhasználókon kívüli "harmadik" szervező személyek is részt vehessenek beruházások generálásában, a megtakarítások összegyűjtésében és a kötelezettek számára történő közvetítésében. A beruházó végső felhasználó és a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást kifejtő személy

- 2023. június 24-ét megelőzően megkezdett egyéni fellépések esetén megállapodhatott,

- 2023. június 24-ét követően megkezdett egyéni fellépések esetén – két kivétellel – pedig köteles megállapodni

az energiamegtakarítás jogosultjának személyéről, amely megállapodás alapján a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást kifejtő személy is lehet az energiamegtakarítás első jogosultja, tehát ő jogosult azt hitelesíttetni és értékesíteni. Megállapodás hiányában, a 2022. július 1-től hatályos törvényi vélelem alapján, az addicionális hozzájárulást kifejtő személy válik az energiamegtakarítás jogosultjává. 

A Hivatal álláspontja szerint, ha a kötelezett nem közvetlenül maga fejti ki a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást, de szeretné, hogy ő váljon a megtakarítás jogosultjává, akkor valamely igazolt formában szerepet kell játszania a beruházás létrejöttében annak érdekében, hogy ne merülhessen fel az Ehat. 15/B. § (3) bekezdése szerinti forgalmazási korlátozások kijátszása (leplezett átruházás). A kötelezett közreműködéseként elfogadható pl. ha igazolható módon és előzetesen megbízta a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást kifejtő háztartásinagygép-kereskedőt egy gépcsere program lefolytatására. A végső felhasználó és a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást kifejtő közötti megállapodásnak kifejezetten rendelkeznie kell arról, hogy ki lesz az energiamegtakarítás jogosultja (pl. a végső felhasználó, a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást kifejtő, vagy a gépcsere-program lefolytatására megbízást adó kötelezett. ld. GYIK 19. pont). Ha e megállapodásban nem rendelkeznek arról, hogy a valamely igazolt módon közreműködő kötelezettnél keletkezik meg a megtakarítás, akkor ennek hiányában a kötelezett csak átruházás útján szerezheti meg szabályszerűen a már hitelesített megtakarítást. 

Nincs akadálya, mivel az elért megtakarítás a hitelesítést követően vagyoni értékű joggá alakul és korlátozottan forgalomképes vagyonelemként értékesíthető. Ez a korlátozás csupán annyit jelent, hogy a vagyonelem szerzője kizárólag kötelezett lehet, az értékesítő viszont lehet kötelezett és harmadik személy is.

A Hivatal az egyes kötelezett felek számára határozatban állapítja meg a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás mértékét a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig. A kötelezettek az aktuális és korábbi évi energiamegtakarítási kötelezettségeikről bejelentkezést követően a https://ekr.mekh.hu oldalon tudnak tájékozódni.

A Hivatal nem állapítja meg határozatban az energiamegtakarítási kötelezettség mértékét amíg az érintett kötelezett nem rendelkezik az adott kötelezettségi évet megelőző második évre vonatkozó teljes évi értékesítési adattal (Ehat. 15/C. § (6) bek.). Az energiamegtakarítási kötelezettség a kötelezettet ekkor is terheli, a mértékének kiszámításáról és teljesítéséről köteles gondoskodni. Ezekben az esetekben javasoljuk a Hivatallal történő közvetlen kapcsolatfelvételt. 

A Hivatal a közlekedési célú üzemanyagok forgalmazására jogosult szervezetektől – a jövedéki kiskereskedők kivételével –a 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti formában és tartalommal bekéri a szervezet és jogelődje által az egyes vevőknek értékesített közlekedési célú üzemanyag mennyiségét üzemanyag-típusonként. Az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén, valamint a jövedéki kiskereskedők esetében a Hivatal a NAV által a kötelezett közlekedési célú üzemanyag-forgalmáról szolgáltatott adatok alapján határozza meg a kötelezettség alapját, a végfelhasználóknak értékesített üzemanyag volumenét.

A repülőgép-üzemanyag az Ehat. tv. 1. § 23a. pontja alapján nem minősül közlekedési célú üzemanyagnak, ezért a repülőgép-üzemanyag nem számít bele a kötelezettség alapjába.

A közlekedési célú üzemanyag saját részre történő felhasználása a kötelezettség alapjába beleszámít.

• Adóraktárak:

A Hivatal az EKR rendszerben teljesítendő adatszolgáltatás során bekéri

• az adóraktár vagy jogelődje által adóraktárként magánszemélyek részére értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét üzemanyag-típusonként,
• az adóraktár vagy jogelődje által a gazdasági célú hajózási tevékenységet végző hajó (ideértve a kompot is) részére értékesített éves gázolaj mennyiséget,
• az adóraktár vagy jogelődje által adóraktárként egyéb személynek értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét vevőnként és üzemanyag-típusonként.

Az adóraktár által bértárolt üzemanyagból kitárolt volumen nem számít be az adóraktár kötelezettségének alapjába. A fentiek szerinti a)-c) pontban értékesített közlekedési célú üzemanyag-mennyiség összegének az Ehat.tv. 15. § (1) bekezdésében előírt hányada az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene. A kötelezetti minőséget a közlekedési célú üzemanyag forgalmazása alapozza meg.

• Jövedéki engedélyes kereskedők:

A Hivatal az EKR rendszerben teljesítendő adatszolgáltatás során bekéri

• a jövedéki engedélyes kereskedő vagy jogelődje által jövedéki engedélyes kereskedőként magánszemélyek részére értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét üzemanyag-típusonként,
• a jövedéki engedélyes kereskedő vagy jogelődje által jövedéki engedélyes kereskedőként magánszemélyeken kívüli személyek részére értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét vevőnként és üzemanyag-típusonként.

A fentiek szerinti a) pontban szereplő volumennek és a b) pontban szolgáltatott adatok jövedéki kiskereskedőknek, jövedéki engedélyes kereskedőknek és adóraktáraknak értékesített közlekedési célú üzemanyag volumenével csökkentett mennyiségnek az Ehat.tv. 15. § (1) bekezdésében előírt hányada az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene. A kötelezetti minőséget a közlekedési célú üzemanyag forgalmazása alapozza meg.

A tárgyévi kötelezettség teljesítése kizárólag a tárgyévben, vagy azt megelőző években befejezett beruházásból származó megtakarítással teljesíthető csökkentés nélkül.

A járulékfizetés alternatíva lehet azoknak, akik az első években nem tudtak projekteket lezárni, elért eredményeket felmutatni. 2021. évre vonatkozóan a 2020. január 16. után megkezdett, a 2021. évben befejezett, valamint a veszélyhelyzeti szabályozás alapján a 2022. évben befejezett intézkedésekből származó végsőenergia-megtakarítás is elszámolható volt csökkentés nélkül. A 2022. évben befejezett beruházásból származó, 2021. évre elszámolt megtakarítás után ugyanakkor nem járt a másfélszeres elszámolási kedvezmény.

Az Ehat. tv. 15. § (5) bekezdése értelmében egy elszámolható beruházás kezdő időpontja legkorábban 2020. január 16. lehet azzal, hogy a befejezésére 2021. évben kerül sor. Ennek oka az, hogy ezen a napon jelent meg a Nemzeti Energia- és Klímaterv, amely rögzítette, hogy Magyarország bevezeti az EKR rendszert, innentől kezdve értelmezhető az addicionalitás az elért megtakarítások terén. A beruházás befejezésének vagy abban az évben kell megtörténnie, amelyikre el kívánják számolni, vagy azt megelőző évek valamelyikében. Ezek alapján, egy több évre kiterjedő élettartamú hitelesített energiamegtakarítás, nem csak a beruházás befejezésének évére előírt kötelezettség teljesítésére használható fel, hanem a tárgyévi felhasználás hiányában bármely következő évben is bejelenthető és elszámolható legfeljebb a 2030. évig. A kötelezettség teljesítésére elszámolni csak megvalósult és készre jelentett beruházásokból eredő hitelesített megtakarításokat lehet. 

Az Ehat. 2023. június 24-től hatályos 15. § (2a) bekezdése alapján az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség az adott kötelezettségi időszakon belül bármely korábbi évben megvalósult egyéni fellépésből származó, energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére korábban el nem számolt hitelesített energiamegtakarítással is teljesíthető, függetlenül a megtakarítás hitelesített élettartamától. E rendelkezések alapján a kötelezettség teljesítésére el nem számolt HEM-ek élettartamuk lejártát követően is alkalmasak energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére, ezért a 2023. június 24. előtt hatályos szabályozás alapján már fel nem használható, lejárt élettartamú, a HEM nyilvántartásból törölt megtakarítások a HEM nyilvántartásban visszaállításra kerültek.

A Hivatalhoz az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére bejelentett energiamegtakarítások a március 31-i elszámolásukig, vagyis tényleges teljesítésbe vonásukig bármikor módosíthatók, cserélhetők, visszavonhatók. A bejelentett energiamegtakarítás visszavonására ezt követően nincs lehetőség. A 2023-2030. évi kötelezettségek teljesítésére bejelentett energiamegtakarítások esetén a lezárás az adott évet követő március 31-én történik meg.

A bejelentett energiamegtakarítások (HEM) törlésére és módosítására vonatkozó kérelmeket elektronikus úton a MEKH_ÁLT űrlap (https://www.magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=c53ae0b7-8d1b-4855-8742-b78845d7d7e7) segítségével szükséges megküldeni. A kérelemben a kérelmezőnek az alábbiakat szükséges megjelölnie, csatolnia:

• hitelesítési azonosító;
• az érintett HEM jogosultság pontos beazonosítása;
• kérelem és indokolás;
• másik fél hozzájárulása;
• igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló nyugta.

A kérelmet az érintett HEM jogosultságot bejegyző és a bejegyzés címzettje is benyújthatja, azonban szükséges a másik fél részéről a módosításra vonatkozó jóváhagyást is megküldeni. A másik fél hozzájárulását gazdálkodó szervezet esetén a cégjegyzésre jogosult elektronikus aláírásával ellátott .pdf fájl formátumban kell a kérelemhez csatolni, vagy a másik fél közvetlenül a cégkapujáról is küldhet hozzájáruló nyilatkozatot a Hivatal számára. Természetes személy másik fél esetén elektronikus aláírással ellátott .pdf fájl formátumban megküldött hozzájárulás csatolása szükséges, vagy a másik fél közvetlenül az ügyfélkapujáról küldhet hozzájáruló nyilatkozatot a Hivatal számára. Meghatalmazott útján való hozzájáruló nyilatkozathoz kifejezetten az adott kérelem szerinti módosításhoz való hozzájárulás megadására kiterjedő meghatalmazás szükséges, általános EKR ügyintézésre vonatkozó meghatalmazás nem elegendő.

Az igazgatási szolgáltatási díjat (10 000 Ft) a kérelem benyújtását megelőzően kell befizetni a Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01714373-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára. Az átutalási megbízás megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy "átalány igazgatási szolgáltatási díj" került megfizetésre. Ha a díjat nem a kérelmező fizeti be, akkor a megjegyzés rovatban a kérelmező nevét is fel kell tüntetni.

A korrekció végrehajtására vonatkozó ügyintézési határidő a kérelem beérkezésétől számított 75 nap. A korrekció végrehajtásáról külön értesítés nem kerül kiküldésre, a korrekcióról az EKR Adatgyűjtő Rendszerbe történő bejelentkezést követően a Számlák táblán lehet tájékozódni. 

Az Ehat. tv. először a 2023. évi kötelezettség vonatkozásában ad lehetőséget arra, hogy a kötelezett visszamenőlegesen számoljon el megtakarítást a 2024. évi vagy 2025. évi kötelezettsége túlteljesítésének terhére. A visszamenőleges elszámolás alapfeltétele, hogy a kötelezett a későbbi teljesítési szándékáról 2024. március 31-ig nyilatkozzon. A nyilatkozatot a HEM_KotelezettsegAtvitel űrlap létrehozásával és beküldésével teheti meg a kötelezett fél. A tárgyévet követő évekre átvitt kötelezettség teljesítése egyedi elszámolással történik a HEM_EgyediElszamolas űrlap használatával (ld. https://ekr.mekh.hu/help oldalon "Hitelesített Energiamegtakarítás (HEM) modul útmutató" 5.4.2. pont).

Ha a kötelezett a 2024. évi kötelezettségét túlteljesítette, akkor a 2025. március 31-i évzárás alkalmával a 2024. évi kötelezettség túlteljesítésének a kötelezett által meghatározott része 50%-os diszkontálással számolható el a 2023. évi kötelezettség teljesítésére. Ha a kötelezett a 2024. évi túlteljesítését csak részben kívánja diszkontálással elszámolni a 2023. évi kötelezettsége terhére, vagy a túlteljesítése terhére nem határoz meg visszamenőlegesen elszámolandó hányadot, akkor a túlteljesítés 2023. évre el nem számolt része éven túli HEM-ként a kötelezett számláján marad.

Ha a kötelezett a 2025. évi kötelezettségét túlteljesítette, akkor a 2026. március 31-i évzárás alkalmával a 2025. évi kötelezettség túlteljesítésének a kötelezett által meghatározott része 75%-os diszkontálással számolható el a 2023. évi kötelezettség teljesítésére. Ha a kötelezett a 2025. évi túlteljesítését csak részben kívánja diszkontálással elszámolni a 2023. évi kötelezettsége (adott esetben a 2024. évi kötelezettsége) terhére, vagy a túlteljesítése terhére nem határoz meg visszamenőlegesen elszámolandó hányadot, akkor a túlteljesítés korábbi évekre el nem számolt része éven túli HEM-ként a kötelezett számláján marad. 

A bizottsági ajánlás X. függelékének 1.4. pontja alapján fotovoltaikus berendezés felszerelése esetén nem számolható el megtakarítás, mivel az energia forrásának a megváltozása önmagában nem eredményez energiamegtakarítást. Az energiaköltségek csökkenésének oka nem a végfelhasználó energiafogyasztásának a tényleges csökkenése, hanem a villamos energia önálló termelése. A villamos energia forrásának a megváltozása nem csökkenti a végfelhasználó energiaigényét, ennél fogva az a villamosenergia-mennyiség, amellyel csökken a végfelhasználó hálózatból történő energiafogyasztása, nem számolható el az EKR keretében.

Megjegyezzük, hogy a felhasználási helyhez közeli megújulóenergia-termelés révén a villamosenergia-hálózat szállítási vesztesége csökkenhet, amely energiamegtakarítást eredményez, azonban ez a megtakarítás nem a végfelhasználók körében keletkezik. 

Az elszámolható energiamegtakarítás a beruházásnak a megvalósulása és várható élettartama, de legfeljebb 2030. december 31. közötti élettartamára kiszámolt, avulással csökkentett energiamegtakarítás egy évre eső átlaga. A számítás során a beruházás élettartama az irányadó, ha az élettartam vége hamarabb következik be, mint 2030. december 31. Minden egyéb esetben az intézkedés létrejötte és 2030. december 31. közötti időszakot kell alapul venni. A Hivatal elszámolható megtakarításként teljes évi megtakarítást vesz figyelembe, függetlenül a beruházás vagy intézkedés megvalósulásának éven belüli dátumától, azonban a teljes évi megtakarítás kiszámolásakor figyelemmel kell lenni az Ehat. vhr. 7. melléklet 2.10. pontjára, vagyis az élettartam és avulás számításba vételével kell a 2021. és 2030. közötti évekre eső megtakarítást összeadni és az átlagát (mint éves megtakarítást) megállapítani.

Azon 2026. január 1-től megkezdett intézkedésekből származó megtakarítások esetében, amelyeknél az intézkedés élettartama nem terjed ki a 2030. évre, a Hivatal a megtakarításokat a második kötelezettségi időszak végéhez arányosítva, csökkentett értékkel veszi figyelembe a megtakarítási kötelezettség teljesítésénél. Ezen arányos csökkentést a HEM nyilvántartásban megjelenő megtakarítási érték már tartalmazni fogja.